Mit \u00e9rdemes tenni \u00e9s l\u00e1tni a r\u00e9gi zsid\u00f3 zsinag\u00f3g\u00e1ban Pr\u00e1g\u00e1ban<\/strong><\/h2>\n\n\n\nA pr\u00e1gai R\u00e9gi Zsid\u00f3 Zsinag\u00f3ga ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat k\u00edn\u00e1l azoknak, akiket \u00e9rdekel a zsid\u00f3 hit \u00e9s a zsid\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelem megismer\u00e9se.\u00a0a zsid\u00f3 n\u00e9p t\u00f6rt\u00e9nete<\/strong>. A f\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a zsid\u00f3 hit els\u0151dleges forr\u00e1sait \u00e9s azok jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t magyar\u00e1zza a judaizmusban: a T\u00f3r\u00e1t (a h\u00e9ber Bibli\u00e1t) \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 d\u00edszeket, valamint a Talmudot (a rabbik T\u00f3ra-\u00e9rtelmez\u00e9seinek gy\u0171jtem\u00e9nye). A l\u00e1togat\u00f3k a Spanyol Zsinag\u00f3ga zsid\u00f3 m\u00fazeum\u00e1t is megtekinthetik, amely a r\u00e9gi zsid\u00f3 v\u00e1ros leg\u00fajabb zsinag\u00f3g\u00e1ja, mivel 1868-ban \u00e9p\u00fclt a helyi reform\u00e1tus gy\u00fclekezet sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\nA Klausen zsinag\u00f3ga keleti fala ment\u00e9n egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a zsinag\u00f3ga bels\u0151 berendez\u00e9s\u00e9t mutatja be, p\u00e9ld\u00e1ul a barokk szent frigyl\u00e1d\u00e1t, amelyben a T\u00f3r\u00e1t t\u00e1rolj\u00e1k, amikor nem haszn\u00e1lj\u00e1k az istentiszteleteken. Ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00edti a Szent L\u00e1da \u00e9s a zsinag\u00f3ga egy\u00e9b tartoz\u00e9kainak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. A Szent L\u00e1d\u00e1val szemben, a nyugati fal ment\u00e9n egy m\u00e1sik ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a hanuka \u00e9s a purim zsid\u00f3 \u00fcnnepek c\u00e9lj\u00e1t \u00e9s jelent\u00e9s\u00e9t magyar\u00e1zza el. M\u00e1s \u00fcnnepekr\u0151l \u00e9s \u00fcnnepekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k, valamint k\u00e9ziratok \u00e9s nyomtatott k\u00f6nyvek l\u00e1that\u00f3k a nagyterem ker\u00fclet\u00e9n. <\/p>\n\n\n\n
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sodik r\u00e9sze a zsid\u00f3 \u00e9letre \u00f6sszpontos\u00edt, \u00e9s a zsid\u00f3 hagyom\u00e1nyban el\u0151fordul\u00f3 m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6veket \u00e9s szertart\u00e1sokat ismerteti. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s elmagyar\u00e1zza, milyen a zsid\u00f3 otthoni \u00e9let, \u00e9s megtan\u00edt a sz\u00fclet\u00e9ssel \u00e9s a k\u00f6r\u00fclmet\u00e9l\u00e9ssel, a feln\u0151ttkor el\u00e9r\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a b\u00e1r micv\u00e1val, a h\u00e1zass\u00e1ggal \u00e9s a v\u00e1l\u00e1ssal, v\u00e9g\u00fcl pedig a betegs\u00e9ggel \u00e9s a hal\u00e1llal kapcsolatos szertart\u00e1sokra. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rgyak a Klausen zsinag\u00f3g\u00e1b\u00f3l a szomsz\u00e9dos D\u00edszterembe \u00e9s a r\u00e9gi zsid\u00f3 temet\u0151be vezetnek tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n
A Klausen zsinag\u00f3ga t\u00f6rt\u00e9nete <\/strong><\/h2>\n\n\n\nA r\u00e9gi pr\u00e1gai zsid\u00f3 zsinag\u00f3g\u00e1t eredetileg 1570-ben egy gazdag \u00fczletember \u00e9s filantr\u00f3p \u00e9p\u00edttette. Mordecai Meisel<\/strong>, a Klausen zsinag\u00f3g\u00e1t k\u00e9t m\u00e1sik kisebb \u00e9p\u00fclettel, k\u00f6zt\u00fck egy Talmud-iskol\u00e1val (amit jesiv\u00e1nak neveznek) \u00e9s egy k\u00f3rh\u00e1zzal egy\u00fctt \u00e9p\u00edtett\u00e9k, hogy tisztelegjenek Maximillion II cs\u00e1sz\u00e1r<\/strong>1573-ban a zsid\u00f3 v\u00e1rosba tett l\u00e1togat\u00e1sa. Ez a kis \u00e9p\u00fcletcsoport a Klausen nevet kapta, ami a latin claustrum sz\u00f3 n\u00e9met ford\u00edt\u00e1sa, ami \"kis \u00e9p\u00fcleteket\" jelent. Ez az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a zsinag\u00f3ga \u00e9s a jesiva, j\u00f3l ismert volt az itt praktiz\u00e1l\u00f3 \u00e9s tan\u00edt\u00f3 magas rang\u00fa rabbikr\u00f3l, k\u00f6zt\u00fck a h\u00edres Loew rabbir\u00f3l, aki a szomsz\u00e9dos r\u00e9gi zsid\u00f3 temet\u0151ben van eltemetve.<\/p>\n\n\n\nSajnos 1689-ben t\u0171z \u00fct\u00f6tt ki a gett\u00f3ban, amely elpuszt\u00edtotta a k\u00f6rny\u00e9k nagy r\u00e9sz\u00e9t, k\u00f6zt\u00fck a Klausen zsinag\u00f3ga \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes\u00e9t alkot\u00f3 h\u00e1rom \u00e9p\u00fcletet. E trag\u00e9dia ut\u00e1n azonban Solomon Chalish Kohen rabbi vezette a zsinag\u00f3ga \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a h\u00e1rom \u00e9p\u00fclet eredeti hely\u00e9n. Az \u00faj Klausen zsinag\u00f3ga \u00e9p\u00edt\u00e9se 1694-ben fejez\u0151d\u00f6tt be.
\u00dajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n a Klausen zsinag\u00f3ga a m\u00e1sodik legn\u00e9pszer\u0171bb zsinag\u00f3g\u00e1v\u00e1 \u00e9s a zsid\u00f3 gett\u00f3 egyik legnagyobb \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A zsinag\u00f3ga \u00faj korszak\u00e1ban a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A barokk st\u00edlus\u00fa szent frigyl\u00e1d\u00e1t 1696-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k hozz\u00e1, \u00e9s a Pr\u00e1gai Temetkez\u00e9si T\u00e1rsas\u00e1g is az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett zsinag\u00f3g\u00e1t haszn\u00e1lta f\u0151 imah\u00e1zk\u00e9nt \u00e9s a nemr\u00e9g elhunytak temet\u00e9sre val\u00f3 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re. Az eg\u00e9sz ter\u00fcletet, amely ezeket a zsinag\u00f3g\u00e1kat, valamint a pr\u00e1gai Spanyol Zsinag\u00f3ga Zsid\u00f3 M\u00fazeumot \u00e9s a zsid\u00f3 temet\u0151t tartalmazza, Pr\u00e1gai Zsinag\u00f3ga Zsid\u00f3 Negyedek\u00e9nt ismerik.<\/p>\n\n\n\n
Klausen zsinag\u00f3ga Pr\u00e1ga v\u00e1ltozatlanul \u00e9s kapott egy fel\u00faj\u00edt\u00e1s 1883-1884. Ezek a fel\u00faj\u00edt\u00e1sok adt\u00e1k meg a Klausen zsinag\u00f3ga korabeli megjelen\u00e9s\u00e9t \u00e9s st\u00edlus\u00e1t. Ebben az id\u0151szakban az eg\u00e9sz gett\u00f3t v\u00e1rosfel\u00faj\u00edt\u00e1ssal \u00e9rintett\u00e9k, \u00e9s a barokk \u00e9p\u00edt\u00e9szet nagy r\u00e9sz\u00e9t elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k. Ezt a fel\u00faj\u00edt\u00e1si id\u0151szakot k\u00f6vet\u0151en a Klausen Zsinag\u00f3ga lett az egyetlen p\u00e9ld\u00e1ja a zsid\u00f3 v\u00e1rosban kor\u00e1bban elterjedt barokk \u00e9p\u00edt\u00e9szetnek. <\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a Klausen zsinag\u00f3g\u00e1t rakt\u00e1rk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k, a bels\u0151 teret azonban a n\u00e1cik elpuszt\u00edtott\u00e1k. A h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en a 20. sz\u00e1zad h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben fel\u00faj\u00edt\u00e1sokra ker\u00fclt sor. A Klausen zsinag\u00f3ga ma a Klausen zsinag\u00f3ga r\u00e9sze a Zsid\u00f3 M\u00fazeum Pr\u00e1g\u00e1ban<\/strong> \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat k\u00edn\u00e1l a zsid\u00f3 \u00e9letr\u0151l \u00e9s a zsid\u00f3 hitr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n