RĂ©gi zsidĂł temetƑ PrĂĄga

RĂ©gi zsidĂł temetƑ PrĂĄga

A prĂĄgai rĂ©gi zsidĂł temetƑ törtĂ©nete

Ha kĂ­vĂĄncsi a törtĂ©nelemre, olvasson tovĂĄbb, mert vĂ©gigvezetjĂŒk a prĂĄgai rĂ©gi zsidĂł temetƑ törtĂ©netĂ©n, amely EurĂłpa egyik legnagyobb zsidĂł temetƑje Ă©s a vilĂĄg egyik fennmaradt Ƒsi zsidĂł temetkezĂ©si helye. A National Geographic szerint ez a temetƑ a vilĂĄg tĂ­z legjobb temetƑje között van.

Az Ă©vszĂĄzadok sorĂĄn a temetƑ terĂŒletĂ©nek kiterjedĂ©se a közeli telkek megvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄval nƑtt. De a hely mĂ©g mindig nem volt elĂ©g nagy, mivel ez volt az egyetlen temetkezĂ©si hely a környĂ©ken. Mivel a zsidĂł szokĂĄs tiltja a sĂ­rok ĂĄthelyezĂ©sĂ©t, a lakosok Ășgy döntöttek, hogy egymĂĄsra temetik szeretteik maradvĂĄnyait.

A feltĂ©telezĂ©sek szerint akĂĄr 100 000 holttestet is eltemettek 12 000 sĂ­rkƑ alatt, akĂĄr 12 rĂ©teg mĂ©lyen a földben. Ez megmagyarĂĄzza, hogy a temetƑ miĂ©rt nĂ©z ki Ășgy, mint a sƱrƱn Ă©s egyenetlenĂŒl elszĂłrtan elhelyezkedƑ rĂ©gi sĂ­rkövek összevisszasĂĄga. A temetƑ a PrĂĄgai ZsidĂł MĂșzeum komplexum rĂ©szĂ©nek tekinthetƑ, amelyhez a következƑk is tartoznak hat zsinagĂłga

Itt nyugszanak ismert zsidĂł szemĂ©lyisĂ©gek, köztĂŒk rabbik, vĂĄllalkozĂłk, törtĂ©nĂ©szek... A prĂĄgai ZsidĂł MĂșzeum kezeli ezt a törtĂ©nelmi temetƑt.

Josefovban talĂĄlhatĂł, a ZsidĂł negyed, törtĂ©nelmileg zsidĂł vĂĄrosnak is nevezik, Ă©s a 15. szĂĄzadban alapĂ­tottĂĄk. Éveken ĂĄt ez a temetƑ volt az egyetlen temetƑ, ahol a prĂĄgai zsidĂłk eltemetkezhettek.

Rejtélyes történelmi helyek Prågåban

 történelmi helyek
Történelmi helyek

PrĂĄga szĂĄmos lĂĄtnivalĂłval rendelkezik, amelyeket sajĂĄt maga is bejĂĄrhat, vagy foglalhat egy tĂșrĂĄt egy neves cĂ©gnĂ©l. Ezek közĂ© tartoznak a katedrĂĄlisok Ă©s a vĂĄrak; a mƱemlĂ©kek Ă©s a menyasszonyok olyan emblematikus helyek, amelyek kĂŒlönleges törtĂ©nelmĂŒkkel tƱnnek ki, vagy amelyek a vĂĄrosnak a titokzatossĂĄg aurĂĄjĂĄt adjĂĄk.

A Cseh KöztĂĄrsasĂĄg fƑvĂĄrosa a hideghĂĄborĂș rejtĂ©lyes halĂĄleseteirƑl, csatĂĄirĂłl, gyilkossĂĄgairĂłl Ă©s Ă©gƑ fĂĄklyĂĄirĂłl ismert. PrĂĄga hosszĂș Ă©s viharos mĂșltra tekint vissza. És bizonyĂĄra nem volt "idill": A cseh metropolisz szĂĄmos konfliktust Ă©lt ĂĄt a mĂșltban, amelyek közĂŒl nĂ©hĂĄny döntƑ mĂ©rföldkƑ volt az eurĂłpai törtĂ©nelemben.

A zsidĂł szokĂĄs nem engedte meg, hogy a nĂ©p elhagyja a temetƑket. És mivel a zsidĂł közössĂ©g nem vĂĄsĂĄrolhatott több földet, hogy növelje ezt az Ƒsi temetƑt, hatalmas sĂ­rokat zsĂșfoltak össze a szƱkös terĂŒleten.

TörtĂ©nelmi tĂ©nyek a prĂĄgai RĂ©gi temetƑrƑl

A temetƑ a 15. szĂĄzad elsƑ felĂ©bƑl szĂĄrmazik, a legrĂ©gebbi fennmaradt sĂ­rkƑ Avigdor Kara zsidĂł rabbi Ă©s költƑé, aki 1439-ben halt meg. 1784-ben II. JĂłzsef csĂĄszĂĄr rendeletet adott ki, amely az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi kockĂĄzatok miatt megtiltotta a temetƑk mƱködĂ©sĂ©t a vĂĄros hatĂĄrain belĂŒl, kĂŒlönösen a lakott terĂŒleteken. Ez a temetƑ bezĂĄrĂĄsĂĄra kĂ©nyszerĂ­tette, bĂĄr az utolsĂł itt felĂĄllĂ­tott sĂ­rkövek az 1787-es Ă©vszĂĄmot viselik. 

Röviddel azutĂĄn, hogy a nĂĄcik 1939-ben megszĂĄlltĂĄk az akkori CsehszlovĂĄkiĂĄt, a zsinagĂłgĂĄkat Ă©s mĂĄs törtĂ©nelmi helyszĂ­neket leromboltĂĄk, de a temetƑ Ă©s a ZsidĂł MĂșzeum mƱtĂĄrgygyƱjtemĂ©nye Ă©rintetlen maradt. A nĂĄcik ĂĄllĂ­tĂłlag szĂĄndĂ©kosan ƑriztĂ©k meg ezt a kĂ©t helyszĂ­nt, miközben azt terveztĂ©k, hogy PrĂĄgĂĄban felĂĄllĂ­tanak egy "kihalt faj mĂșzeumĂĄt", ami azonban nem valĂłsult meg.

A rĂ©gi zsidĂł temetƑ az egyik legnagyobb ilyen jellegƱ temetƑ EurĂłpĂĄban.

MiĂ©rt Ă©rdemes meglĂĄtogatni a prĂĄgai rĂ©gi zsidĂł temetƑt?

Ha szeretnĂ© meglĂĄtogatni ezt az Ƒsi Ă©pĂ­tmĂ©nyt, vagy ha inkĂĄbb egy tĂșrĂĄt szeretne, az alĂĄbbi helyeken Ă©rdemes idƑt szĂĄnni rĂĄ:

VilĂĄgmĂ©retƱ jelentƑsĂ©gƱ mƱemlĂ©k

Zsidó temetƑ Prágában
Zsidó temetƑ Prágában

SĂ©tĂĄlhat a zsĂșfolt sĂ­rkövek között, miközben az Ă©lmĂ©ny maradandĂł emlĂ©kkĂ© vĂĄlik.

Megtekintheti az emlĂ©kmƱ metszeteit, amelyek többsĂ©ge nagy mƱvĂ©szeti Ă©s törtĂ©nelmi Ă©rtĂ©ket kĂ©pvisel. PĂ©ldĂĄul a leglenyƱgözƑbb lĂĄtvĂĄnyossĂĄgok közĂ© tartozik, amikor tĂ©len hĂł borĂ­tja be ezt a rĂ©gi temetƑt.

A temetƑ terĂŒletĂ©t szentnek tekintik, Ă©s a temetƑ felavatĂĄsakor kĂŒlönleges avatĂĄsi szertartĂĄsra kerĂŒl sor. A zsidĂł hagyomĂĄnyok szerint a temetƑ szent, Ă©s az örökkĂ©valĂłsĂĄgig nem szabad hĂĄborgatni. A temetkezĂ©si hely meglĂ©te minden Ășjonnan alapĂ­tott zsidĂł közössĂ©g szĂĄmĂĄra elsƑ szĂĄmĂș prioritĂĄs.

Az ember teste Ă©s lelke közötti kapcsolat az elmĂșlĂĄs utĂĄn fontos szempont, mivel a zsidĂłk hisznek a lĂ©lek örökkĂ©valĂłsĂĄgĂĄban. Így a holttestek kiĂĄsĂĄsa, a halott test vagy sĂ­r kihasznĂĄlĂĄsa stb. nem megengedett halott emberek jelenlĂ©tĂ©ben.

A zsidĂł közössĂ©geknek vannak Chevra Kadisha temetkezĂ©si tĂĄrsasĂĄgaik, amelyek gondoskodnak arrĂłl, hogy a zsidĂł közössĂ©g minden tagjĂĄt megfelelƑen eltemessĂ©k a tĂĄrsasĂĄg költsĂ©gĂ©n.

12,000 sírkƑ

Ebben a temetƑben akĂĄr 12 000 sĂ­rkƑ is lehet, mĂ©gis körĂŒlbelĂŒl 100 000 lĂ©lek nyugszik itt. A szƱkös hely miatt a meglĂ©vƑ sĂ­rokat földdel kellett befedni, hogy Ășjabbakat helyezhessenek el.

EurĂłpa harmadik legrĂ©gebbi zsidĂł temetƑjĂ©ben minden egyes csavart sĂ­rkƑnek van egy törtĂ©nete, Ă©s egy kĂ­sĂ©rteties dalt kiĂĄlt. Vannak törtĂ©netek ĂĄrvizekrƑl, tƱzvĂ©szekrƑl Ă©s pogromokrĂłl.

A sĂ­rkövek a XVI. szĂĄzadra is emlĂ©keztetnek, amikor II. Rudolf csĂĄszĂĄr uralkodott, Ă©s nem feledkezve meg a zsidĂłk vĂ©delmĂ©ben 1648-ban a svĂ©dek tĂĄmadĂĄsakor, a harminc hĂĄborĂșs Ă©v alatt vĂ©dekezƑ zsidĂłk törtĂ©neteirƑl sem. Igen, annyi törtĂ©netet vitt a 12.000 sĂ­rkƑ a sĂ­rba.

A temetƑben a 16. Ă©s 17. szĂĄzadban nyugvĂł zsidĂłk sĂ­rkövein reneszĂĄnsz Ă©s barokk stĂ­lusban faragott szimbĂłlumok talĂĄlhatĂłk. A mintĂĄk az elhunyt vallĂĄsi stĂĄtuszĂĄra utalnak - a kĂ©tkezesek a templomi papok csalĂĄdjĂĄhoz tartoztak. A vĂ­zforralĂłval vagy hangszerekkel ellĂĄtott sĂ­rkövek azt jelentettĂ©k, hogy az elhunytak a papi LĂ©vi törzs segĂ­tƑi voltak.

A metszetek a csalådneveket is jelképezték - Loew rabbi jelvényén egy oroszlån, míg David Gans történészén a Dåvid-csillag és egy liba låtható. A motívumok szakmåkat is jelképeztek, mint példåul egy könyv a kåntornak, egy mozsår a gyógyszerésznek és egy olló a szabónak.

HĂ­res emberek eltemetve

Az egyik hĂ­res szemĂ©lyisĂ©g, aki itt nyugszik, JĂșda Löw rabbi volt, aki a 16. szĂĄzadi EurĂłpĂĄban nagy jelentƑsĂ©ggel bĂ­rt. A többi zsidĂł neki tulajdonĂ­totta a gĂłlem megalkotĂĄsĂĄt, egy kĂŒlönös lĂ©nyt, amely termĂ©szetfeletti erƑkkel rendelkezett.

A legenda szerint ez az agyagóriås védte a zsidó gettót az emberek elleni tåmadåsoktól.

A talmudista, filozĂłfus Ă©s misztikus sĂ­rja ma zarĂĄndokhely. ZsidĂłk vilĂĄgszerte lĂĄtogatnak ide, kĂŒlönösen halĂĄlĂĄnak 1609. szeptember 17-i Ă©vfordulĂłjĂĄn. ÁllĂ­tĂłlag misztikus erƑkkel rendelkezett, Ă©s ez az oka annak, hogy gyakran kis cĂ©dulĂĄkat tesznek körĂ©je, amelyeken Ă­rott tartalmak Ă©s kĂ­vĂĄnsĂĄgok szerepelnek, mivel az emberek azt remĂ©lik, hogy teljesĂŒl a vĂĄgyuk. Ez egy tipikus hagyomĂĄny a zsidĂł temetƑkben. SzintĂ©n itt van eltemetve a 18. szĂĄzadi David Oppenheim rabbi, David Gansa törtĂ©nĂ©sz, matematikus Ă©s csillagĂĄsz, akit 1613-ban itt helyeztek örök nyugalomra, Mordechai Maisel rabbi (1528-1601), vĂĄllalkozĂł Ă©s a prĂĄgai zsidĂłnegyed befolyĂĄsos egykori polgĂĄrmestere. II. Rudolf csĂĄszĂĄr kĂŒlönleges kivĂĄltsĂĄgokat biztosĂ­tott neki, hogy a törökök elleni hĂĄborĂși sorĂĄn finanszĂ­rozza csapatait.

A vĂ©nek Sion szerint itt gyƱltek össze, hogy megtervezzĂ©k, hogyan fognak uralkodni, hogy ebben a temetƑben nyugodjanak. CĂ©lja az volt, hogy elszĂĄmoljanak a pogromok sorĂĄn talĂĄlhatĂł zsidĂłk meggyilkolĂĄsĂĄval. Ez a tĂ©ny olyan neves Ă­rĂłkat inspirĂĄlt, mint Umberto Eco, aki Los de Praga cĂ­mƱ regĂ©nyĂ©ben Ă­rta meg.

A zsidĂł negyed fertƑtlenĂ­tĂ©se

Az EurĂłpa mĂĄs rĂ©szeibƑl a 10. szĂĄzad Ăłta PrĂĄgĂĄba vĂĄndorolt zsidĂłk a 12. szĂĄzadtĂłl kezdve kĂ©nytelenek voltak a vĂĄros egy fallal körĂŒlvett rĂ©szĂ©n belĂŒl letelepedni a pogromok vagy erƑszakos zavargĂĄsok miatt, amelyek cĂ©lja az volt, hogy kiƱzzĂ©k Ƒket az orszĂĄg fƑvĂĄrosĂĄbĂłl.

A zsidĂł közössĂ©g tagjai a 15. Ă©s 16. szĂĄzad között az eurĂłpai vezetƑk ĂŒldöztetĂ©sĂ©nek Ă©s kegyĂ©nek idƑszakĂĄt Ă©ltĂ©k ĂĄt. Ez a "zsidĂł gettĂł" - amely a ÓvĂĄros tĂ©r és a Moldva folyĂł-tĂșlĂ©lte az 1680-as pestist, az 1689-es Ă©s 1754-es tƱzvĂ©szeket, valamint MĂĄria TerĂ©zia osztrĂĄk kirĂĄlynƑ 1744-es kiutasĂ­tĂĄsi parancsĂĄt.

A zsidĂłkkal szembeni korlĂĄtozĂĄsok II. JĂłzsef 1780 Ă©s 1790 közötti uralkodĂĄsa alatt enyhĂŒltek. 1852-ben engedĂ©lyeztĂ©k, hogy a gettĂłn kĂ­vĂŒl Ă©ljenek, Ă©s sajĂĄt földet vĂĄsĂĄrolhassanak. Ekkorra a zsidĂłk szĂĄma mĂĄr meghaladta a 10 000-et. A terĂŒletet ĂĄtneveztĂ©k Josefovra, ami a zsidĂłnegyed jelenlegi neve is. 

De ekkorra a terĂŒlet mĂĄr zsĂșfolĂĄsig megtelt nyomornegyedek lakĂłival. Az 1890-es Ă©vekben szanĂĄlĂĄsi törvĂ©nyt Ă­rtak alĂĄ, hogy Josefovot lakĂł-kereskedelmi negyeddĂ© alakĂ­tsĂĄk. Mivel a vĂĄrosvezetĂ©s ĂĄttervezte az ĂșthĂĄlĂłzatot, a zsidĂł közössĂ©gnek fel kellett adnia a temetƑ egy rĂ©szĂ©t, amikor megkezdƑdtek a tisztĂ­tĂĄsi munkĂĄlatok. A maradvĂĄnyokat exhumĂĄltĂĄk Ă©s a Nefel dombra szĂĄllĂ­tottĂĄk ĂĄt, amely a Klausen zsinagĂłga. De ettƑl eltekintve a temetƑ többi rĂ©sze azon törtĂ©nelmi helyszĂ­nek közĂ© tartozott, amelyeket megkĂ­mĂ©ltek a bontĂĄstĂłl.

Hogyan juthat el oda

Mivel a temetƑ a mĂșzeumi komplexumhoz tartozik, a lĂĄtogatĂłknak a helyszĂ­nen kell jegyet vĂĄltaniuk. Spanyol zsinagĂłga, a Klausen zsinagĂłgĂĄban, vagy a Pinkas zsinagĂłga belĂ©pni. A ZsidĂł MĂșzeum öt perc sĂ©tĂĄra talĂĄlhatĂł az ĂłvĂĄrosban talĂĄlhatĂł Jan Palach tĂ©rtƑl, ahonnan szĂĄmos sĂ©ta indul a zsidĂł negyedben. A prĂĄgai fƑpĂĄlyaudvar StaroměstskĂĄ megĂĄllĂłjĂĄtĂłl Ă©s a KĂĄroly hĂ­dtĂłl is rövid sĂ©tĂĄra talĂĄlhatĂł. Emellett vĂĄlaszthatja a tömegközlekedĂ©st is, mivel a Na KnĂ­ĆŸecĂ­ busz- Ă©s villamosjĂĄratok körĂŒlbelĂŒl 20 percenkĂ©nt indulnak. KönnyedĂ©n csatlakozhat egy olyan zsidĂłnegyed-tĂșrĂĄhoz, amely magĂĄban foglalja e törtĂ©nelmi temetƑ meglĂĄtogatĂĄsĂĄt is.

A ZsidĂł MĂșzeumban a zsidĂł kultĂșrĂĄhoz Ă©s öröksĂ©ghez valĂł jelentƑs hozzĂĄjĂĄrulĂĄsukĂ©rt ĂŒnneplik JĂșda LĂłew ben Bezalel rabbit, akit prĂĄgai maharĂĄlkĂ©nt is ismertek, Ă©s MordechĂĄj Maiselt, a 15. szĂĄzadi zsidĂł törtĂ©nelem kiemelkedƑ alakjĂĄt.

A jegyĂĄrakrĂłl, a nyitva tartĂĄsrĂłl (amely szezonĂĄlisan vĂĄltozik) Ă©s a csoportos tĂșrĂĄkrĂłl szĂłlĂł jegyzƑkönyvekrƑl a prĂĄgai ZsidĂł MĂșzeum honlapjĂĄn talĂĄl tovĂĄbbi informĂĄciĂłkat.

MiutĂĄn elolvasta ezt a cikket, biztosak vagyunk benne, hogy most mĂĄr ismeri a rĂ©gi prĂĄgai zsidĂł temetƑ törtĂ©netĂ©t. Mint olvashattad, a rĂ©gi zsidĂł temetƑ több mint 10 000 itt nyugvĂł holttesttel a vilĂĄg legkorĂĄbbi zsidĂł temetkezĂ©si helyei közĂ© tartozik, Ă©s hihetetlen törtĂ©nelemmel rendelkezik.

A mĂșlt megƑrzĂ©se: A prĂĄgai zsidĂł negyed tiszteletĂ©nek feltĂĄrĂĄsa

A zsidĂł negyed jelentƑs helyet foglal el PrĂĄga törtĂ©nelmĂ©ben, mĂ©lyen összefonĂłdva a vĂĄros kulturĂĄlis szövevĂ©nyĂ©vel. Olyan neves Ă­rĂłk, mint Franz Kafka ihletet merĂ­tettek ebbƑl a törtĂ©nelmi terĂŒletbƑl. A zsidĂł negyedben talĂĄlhatĂł zsinagĂłga David Oppenheim rabbi maradandĂł öröksĂ©gĂ©t bizonyĂ­tja, egy olyan tisztelt szemĂ©lyisĂ©gĂ©t, akinek hatĂĄsa az idƑk folyamĂĄn is visszhangzik. Ez a szent hely nemcsak istentiszteleti helykĂ©nt szolgĂĄl, hanem a nemzedĂ©keken ĂĄt öröklƑdƑ törtĂ©netek Ă©s hagyomĂĄnyok tĂĄrhĂĄzakĂ©nt is. Ezekben a megszentelt falakban volt az a mĂĄsik kiemelkedƑ szemĂ©lyisĂ©g, Judah Loew rabbi, aki tanĂ­tĂĄsai Ă©s ĂștmutatĂĄsai rĂ©vĂ©n kitörölhetetlen nyomot hagyott a közössĂ©gben. A zsinagĂłga Ă©lƑ kapcsolat a mĂșlttal, egy olyan hely, ahol az imĂĄk visszhangja Ă©s a bölcsek bölcsessĂ©ge tovĂĄbbra is inspirĂĄlja Ă©s felemeli a lĂĄtogatĂłkat, bepillantĂĄst nyĂșjtva a zsidĂł negyed gazdag öröksĂ©gĂ©be Ă©s vibrĂĄlĂł törtĂ©nelmĂ©be.

KapcsolĂłdĂł hozzĂĄszĂłlĂĄsok